Éjféli kertész: január 2017

Ma a napsugarak hatására a hőmérséklet hihetetlen módon -5 fokról + 10-ig szaladt. Az örökzöldek szemmel láthatóan fellélegeztek, a rhododendronok például kisimult levelekkel élvezik a fényt és a meleget. Azért az öröm csalóka, mert ilyenkor még többet párologtatnak, és már nagyon hiányzik nekik egy jó korty. Sajnos ahhoz még fagyott a föld. Mindenesetre elég konok növények, úgyhogy talán nem lesz bajuk.

Először a régebbiek: Rhododendron x "Goldflimmer"

R. x "Goldflimmer" tavasszal

R. x "Marcel Menard" (árnyékban van, úgyhogy még nem nagyon mer kitárulkozni)

R. x "Marcel Menard" tavasszal.

R. x "Nova Zembla", a "vaspáncélos", ahogy az amerikaiak mondják. (Ez a példány egy nagyonfűtöttnagyáruházból van, ahol a méretéhez képest olcsónak számított, de két hónappal a kiültetése után elhagyta az alsó leveleit. Érdekes, nekem így felkopaszodva is tetszik.)

R. x "Nova Zembla" a felkopaszodás előtt

R. x "Nova Zembla" késő tavasszal

R. x "Red Jack" (kissé tápanyaghiányosan)

R. x "Red Jack" tavasszal

R. x "Cunningham's White"

R. x "Cunningham's White" tavasszal

És az újak (virágos felvétel még nincsen róluk): R. x "Germania"

R. x "Delta" (nem minden hajtása fogja túlélni a telet)

R. x "Madame Masson"

Ezek pedig a yakushimanum hibridek, amelyek csak méteresre-másfél méteresre nőnek: R. yakushimanum "Percy Wiseman"

R. yakushimanum "Percy Wiseman" tavasszal.

R. yakushimanum "Golden Torch"

R. yakushimanum "Golden Torch" tavasszal

R. x "Sonnenschein", mi más, ha nem yaku hibrid?

Na ugye! R. x "Sonnenschein" tavasszal

A télen vörösödő levelű R. x 'P. J. Mezitt', szintén kissé vadasan. Ahogyan a természetben megjelenne. Ha lenne ilyen a természetben, mert nincs. Ez a fajta a R. carolinianum (é-amerikai rhodo) és R. dauricum (mongol rhodo) hibridje.

A törpe R. x "Scarlet Wonder"

A még törpébb R. x "Ramapo"

R. x "Ramapo" tavasszal

R. hanceanum "Princess Anne"

A legapróbb R. x "Wren", azaz "ökörszem", igen előnytelen képen, és előnytelen helyen (át kell ültetnem)

És R. x "Wren" tavasszal.

Rhododendron ponticum "Graziella"

R. ponticum "Variegatum" a sarokban (ez kétéves, tavaszi felvétel, de nem akartam, hogy kimaradjon, és most borzasztóan néz ki)

R. ponticum "Variegatum" új hajtásokkal

R. x "Moser's Maroon" (új szerzemény, ami meg is látszik a friss, kevésbé télálló hajtásokon. Persze, hogy azokon lennének májusban a virágok!)

A lombhullató rhododendronok (azáleák) télen nem szomjaznak annyira, de őket se felejtsük ki. Kizárólag késő tavaszi képek következnek:

R. x Knap Hill "Bakkarat"

R. x Knap Hill "Möwe"

R. x Knap Hill "Toucan"

R. x Knap Hill-Exbury "Cannon's Double"

A R. x Knap Hill-Exbury "Cannon's Double" csodálatos telt virágai

R. x Knap Hill "Feuerwerk"

R. x Knap Hill "Klondyke" -- ő volt az első lombhullató rhododendron (azálea) a kertben

R. x Knap Hill "Klondyke"

És a többiek, akik nem rhododendronok, de akár azok is lehetnének, hiszen ők is a hangafélék (Ericaceae) családjába tartoznak. Ők a Pierisek (babérhanga):

Pieris japonica "Rialto Rose"

P. japonica "Rosalinda"

P. japonica "Mountain Fire". Új, úgyhogy még várakozó állásponton van.

P. japonica "Little Heath", ami még egyszer sem virágzott nekem, de egy kicsit túl meleg helyen van.

Habár virágzás nélkül is tud olyat, amit más nem!

P. japonica "Forest Flame", kicsit viharverten. Ez már a harmadik lakhelye.

P. japonica "Forest Flame" tavasszal. Tényleg olyan erdőtüzes-lángnyelves, nem?

Amikor megtudtam, hogy léteznek a soron következő, hangafélék közé tartozó növények, Kálmánként nem hagyhattam ki őket. Ráadásul iszonyú gyönyörű virágaik és leveleik vannak (persze a virágukról nem találtam képet a mappáimban, pedig tudom, hogy csináltam!):