Bár nincs az a kifejezetten forró tavasz, és éjszaka is eléggé lehűl a levegő, azért a növények próbálkoznak rendületlenül.
A Halesia carolina (hóvirágfa, de eredeti népi nevén carolina-i ezüstcsengő) az USA keleti partjáról óvatosan kibontotta csengettyűit. Felhívnám a figyelmet a kép bal oldalán kompozíciós céllal elhelyezett, csinos, kék műanyag spárgára.
A Viburnum lantana "Aureovariegata" (aranytarka ostorménbangita) tányérjai lassan készen állnak a rovarok fogadására
A Viburnum pragense (prágai bangita) szintén készenlétben
Még egyszer.
Még nem túl mutatós, de nekem máris tetszik -- a Viburnum "Eskimo" az első néhány évben erősen gondolkodott, mostanra azonban eldöntötte: maradni akar.
Kínai galagonya / Crataegus pinnatifida "Big Ball" -- hamarosan jöhetnek a méhek, zengőlegyek és darazsak!
Még nem sikerült kiderítenem a pontos faját ennek a galagonyának, de C. ellwangleriana vagy C. x durobrivensis lehet, esetleg C. arnoldiana... Mindegy is, minden évben megörvendeztet hatalmas narancssárga, igen édes gyümölcsével.
Gyakorlatilag vadnövény, mégis kedves: Spiraea prunifolia "Plena"
Egyik kerítésünket egészen látványosan beteríti a Spiraea arguta
Nyílik a mocsári gólyahír (a félreértések elkerülése végett kertészetben vettem, pedig 300 méterre innen tele van vele a legelő)
Cytisus praecox "Alba": a jól ismert sárga zanót fehér virágú változata hamarosan nagy, fehér felhővé változik.
Exochorda x macrantha "The Bride": látható, miért hívják fantázianevén "menyasszonynak" ezt a gyöngycserjét.
Chaenomeles speciosa "Geisha Girl": a "gésalány" japánbirs finom barackszínű, telt virágairól ismeretes.
Körsétámon gyakran beiktatom ezt a tarka levelű boroszlánt a mézes illata miatt: Daphne × burkwoodii "Carol Mackie"
Itt-ott még a nárciszok is tartják magukat. "Tete-a-tete".
"Pipit"
"Salome"
A Fothergilla x intermedia "Blue Shadow" ("kék árny" bóbitacserje) bóbitás virágai.
A Rhododendron "Ramapo" évek óta megbízható társunk az előkertben.
A Cercis canadensis "Forest Pansy" ("erdei árvácska" júdásfa) kétszínű, rózsaszín-ciklámen virágaival és sötét, szinte fekete vesszőivel hódít.
Az apró virágokban és később még apróbb termésekben bővelkedő Malus "Adirondack" díszalma most magát habpamacsnak álcázó, mézillatú méhlegelő. A méhek vagy túl szorgosan röpködtek ahhoz, hogy le tudjam kapni őket, vagy egészen elmerültek a virágkelyhekben.
Azért a Malus transitoria "Golden Raindrops" díszalma virága se kutya! (Az "arany esőcseppek" elnevezés az apró, dekoratív, narancssárga almácskákra utal, amelyek egészen télig a fán maradnak)
Az almákkal közeli rokon az ízletes gyümölcsöt termő mézalmácska vagy fanyarka. Ez itt az Amelanchier alnifolia "Martin", amelyen remélem, idén bőséges lesz a termés.
És az egyik kedvenc virágom: házi alma! ("Jonathan" -- természetesen a harmadik kisfiamnak, Jonatánnak ültettem)
Azért a levelekről is essen szó: a Viburnum opulus "Park Harvest" (kányabangita) levele vörössel szegélyezett sárga.
Ezen egyelőre még csak én látom, hogy milyen lesz, de már előre drukkolok. Ez a szórt-tarka levelű mezei juhar (Acer campestre "Pulverulentum") hamarosan így fog kinézni:
(képek az Internetről)
Egy érdekes, fűrészes levelű mogyoró: Corylus avellana "Heterophylla"
Előkészült kecses virágbimbóival az Euonymus planipes, a koreai kecskerágó
Már korábban is mutattam: az egyik kedvenc évelőm ez a hármasszirom: Trillium cuneatum, aki úgy látom, már terjed is az édesgesztenyefa hűs árnyékában.
Kisebb társa, a sárga virágú Trillium luteum egyelőre még csecsemő, és nem virágzik. A műanyag jelzőtábla mutatja, hol nem szabad ásni kora tavasszal.
Látom már, hogy ez a nyár sem lesz olyan, mint a többi... bocsánat, ez a nyír sem lesz olyan, mint a többi: arany levelű bibircses nyír, Betula pendula "Golden Beauty" (talán, igazából nem tudom a pontos fajtanevet, de arany, annyi szent).
Zárásnak egy kajla kép a rozmaring virágáról, amit már sűrűn látogatnak a méhecskék.
